Lady Scarlet

   Egészen különös élményben volt ma részem, miután Lívcsi javasolta, hogy menjünk el egy ingyen masszázsra. Az egész úgy kezdődött, hogy reggel 7-re mentem át hozzá, hogy elmenjünk futni, de sajnos szar őszi idő van, és eleredt az eső. Ekkor jött Lívcs az ötletével, amiről már sokat hallottam innen-onna felnőttektől hónapok óta, de nem különösebben érdekelt. Viszont mit lehet tenni ilyen "tompa késsel érfelvágós" időben? Gondoltam úgy is mindig fájnak a vállaim, és seeeeenki nincs, ki megmasszírozzaaaaaaa...:(((((

   A terembe lépve 50-nél fiatalabb embert nem láttunk a recepciós csajszin, meg egy dilis libán kívül, aki épp teljes áhitattal szónokolt az előtte ülő öregeknek, akik - mint az oviban - hevesen bekiabálva adtak választ a butábbnál butább kérdésekre. " - Jó, de ez mi? Mi az amit most mutatok? - "Hélium!" (Azzal működik a jádekristályos görgős izé abban a csoda-masszírozóágyban, amibe később befeküdtünk). Kaptunk egy sorszámot, átöltöztünk (Lívcsi adott kölcsön egy katonai pizsama nadrágot. Ha kicsit megfeszítettem, akkor fel tudtam úgy húzni, hogy eltakarta a cicimetXD), majd 40 percet végig kellett ülnünk, miközben a csajszi lelkesen magyarázta hogyan működik a szerkezet, hogy mi mindenre jó, és nem kímélt minket a remek poénjaitól. A legjobb akkor is az volt, mikor felszólítottak minket egy kötelező masszázs előtti bemelegítő tornára: volt csirketánc, helyben járás, karcsapkodásos vérkeringáés serkentés, taps, majd közösen kiabáltuk a mottót, ami valahogy így szólt: Egészség, gyógyulunk pajtás, gyere a Haszkovó 56/h-ba! Az egész olyan volt, mint egy nyugdíjas szekta. Ezután feküdhettünk bele a masszázs ágyakba. Jó meleg volt, és forogtak a jádekristályok. Ez 40 percig tartott, ezalatt bejött a következő csapat is, akik végighallgatták a prédikációt az egészségről.

   Mikor megláttam, hova csöppentem, undok arccal duzzogtam, hogy ez tök égő.  A kacsatáncos bemelegítésnél már feloldódtam, és Lívcsivel kórusban szakadtunk a röhögéstől, míg nem láttam, hogy az előttünk tapsoló néni, hűde hasonlít Lara mamájára. Teljesen be voltam csokizva, de szerencsére nem ő volt az. Mit szólna Lara, ha ezt megtudná? Pontosabban, ha az öreganyjától tudná megXDDD Majd inkább elmesélem neki személyesen, ha megjött Dir En Grey koncertről. Azért kicsit megrázó élmény is volt ez a masszírozás. Volt ott egy 40 éves nő, akit én 60 évesnek néztem. Elmondta, hogy orvosi műhiba miatt agyi oxigénhiánnyal született, ezért beszél furcsán, ezért nem tud rendesen menni, és ez a százvalahányadik alkalom, hogy itt van, és mennyit segített rajta ez a gépezet.

   Azt hiszem annyit megérdemel az illető hogy nem teregetem ki a szennyest nyilvánosan (még egy darabig) az előző bejegyzés kapcsán. Csinált valaki valami olyasmit, amivel azt hiszem mindent elárult, amitől féltem.

   Lívcsit felhívtam, mert torkos csütörtök van, és ma sajnos nem értem rá este 6-ig, és megemlítettem neki a dolgot. Érezte a hangomban, hogy baj van. Átjött a zuhogó esőben egy üveg kékfrankossal, és biztosított afelől, hogy bármit is érzek, előtte ne rejtegessem, előtte nem kell erősnek mutatkoznom. Az első 10 kortyot még számoltam, aztán belekezdtem a történet szövevényes szálainak részletezésébe, és ön-és kapcsolatelemzésbe. Aztán elkezdte törölgetni a könnyeimet, én pedig felszürcsöltem azt, ami a kézfejemle hullott. Utána sokkal jobban voltam. Felajánlotta, hogy vágjam le a haját, és így adjam ki magamból a feszültséget. Szegényt jól megkopasztottam. (Ne haragudj, Lívcsi! - a szerk.XD) Piás üveget dugtam a macinacimba, és eljátszottam, hogy péniszem van. Vakargattam, hogy a fiúk szokták. Freud erre azt mondaná: péniszirigység!  Szarok Freudra, kapja be mindenki!

   Még mielőtt felöntöttem volna a garatra, azt mondtam Lívcsinek, hogy adok egy UTOLSÓ esélyt az illetőnek, hogy bizonyítsa, hogy nem tuskó, de ne csak 3 napig!

 "Kurvajó, szivem, hallgasd meg!"

Sometimes I wish I had a gun
So you and I could be alone
You'd be my hostage for the day
And you'd do just what I say

I'd aim it at your arms
And make you wrap around me
I'd aim it at your lips
And make you say you love me
I'd aim it at your eyes
And give a look of love
And we'd be happy, baby

Sometimes I wish I had a gun
Sometimes I wish I had a gun
Whenever you go walkin' by
You wouldn't give me that look
When my gun caught your eye

I'd aim it at your arms
You'd wrap around me
I'd aim it at your lips
And make you wanna kiss me
I'd aim it at your eyes
And give a look of love
And we'd be happy, baby

Sometimes I wish I had a gun

Sometimes I wish I had a gun
Cause competition isn't fun
I'd aim it at those other girls
And would see how fast they run

I'd point it at your arms
You'd wrap around me
I'd point it at your lips
And you would kiss me
I'd point it at your heart
You'd feel so full of love
And we'd be happy, baby

Sometimes I wish I had a gun
Sometimes I wish I had a gun
Sometimes I wish I had a gun
Sometimes I wish I had a gun

   Épp Csabiba kötöttem bele msn-en, mikor megfogalmazódott bennem a kérdés, és felháborodott kisregényt írtam neki a témában. Elmesélem az előzményeket. Hiú vagyok, szeretek pózolni, és szeretek fényképezni (ezt itt most általánosan írom), ebből adódóan - nem akarok nagyképű lenni, de elég jó képeket raktam fel magamról a netre. Mindegyikben van valami egyedi, valami plusz, és minegyik más oldalamat mutatja be. Büszke vagyok a képeimre, és szeretem nézegetni őket, mint ahogy más emberek képeit is szeretem nézegetni, és ahogy másoknak is tetszenek a fotóim. A bonyodalom az, hogy mindig van egy-két fetisiszta, vagy udvarló, ezért folyton kapok ilyen-olyan leveleket, bókokat. Eleinte még fel voltam dobva, később unalmassá, majd zavaróvá vált. Csabi erre megjegyezte, hogy ha ilyen képeket rakok ki magamról, ne csodáljam, ha mindenféle perverz irogat nekem. És igaza van!

   Tegyük fel, hogy egy pornószínésznő felteszi magát egy hazai közösségi oldalra. A nők reakciója most nem érdekel minket, a férfiaké viszont annál inkább. Egyes kandúrok mikor egy jó csajt látnak azt hiszik, hogy ők vannak olyan szinten, hogy egyáltalán szóba áll majd velük. "Ti pasik akkora balfaszok vagytok,
de komolyan! Mindenféle agyoniskolázott George Clooney azt hiszi, von van
egy szikra esélye is a jobbféle csajoknál. Az ilyenek próbálkozzanak
félszemű kurváknál a Rákóczi téren. Honnan van a pasiknak ennyi önbizalmuk,
és mire fel?" Ez volt az én hirtelen kicsit túlreagált kitörésem Csabinak. "Vagy talán azt hiszitek, hogy csak azért, mert több nő jut egy férfira, még mindenféle evolúciós selejt párosodhat attraktív nőstényekkel, vagy mi?" - Ez pedig a másik. Egy pasit nem zavar, ha sörhasa van, szőrös a háta, csúnya az arca vagy büdös a lába, ugyanolyan vonzónak találja magát, míg mi kétségbe vagyunk esve, ha nem szedtük ki rendesen a szemöldökünket, izzad a tenyerünk, vagy nőtt egy pattanásunk.

   Azt hiszem, ebből is látszik, hogy a férfiak milyen egyszerű, primitív lények, és az a tanúlság, hogy csak akkor tudjuk megérteni őket, ha megtanulunk olyan "lineárisan" gondolkodni, mint ők. Mi mindent túlbonyolítunk. Mi szüljük őket, mi neveljük őket, később mi elégítjük ki őket szexuálisan, eltartjuk őket (főzünk rájuk, hogy éhen ne haljanak), kialmozzuk őket, támogatjuk őket, szórakoztatjuk őket, gondozzuk őket idős korukra. Nekik ezért kutya kötelességük megfelelően törődni velünk, anyagi biztonságot adni, és hűségesnek lenni. Hupsz, megint elkapott a harci-hév....Azért biztos van valami hasznuk is (bár már feltalálták a műpéniszt). Igen, határozottan hasznosak, csak most nem jut eszembe hogy miért.

   Épp most fikáztam Mansont, és az év végi döglődésben rengeteg időm volt gondolkodni azon, hogy vajon jogosan tettem-e. Elvégre jóval több dolgot ért el, és tett le az asztalra, mint én, de erre nekem még bőven van időm, és sose lehet tudni leszek-e még akkora rocksztár, mit ő. Valszeg nem, de hiszek a csodákban - átszövöm velük a mindennapjaimat.

   Az a helyzet, hogy szubkultúra szempontjából talán ugyanúgy kiégtem, mint Manson - mondanák a 15 éves "trú gót" picsák. Szerintem inkább olyan vagyok, mint egy főnix. Én nem kiégek, hanem felégek, és újjászületek. Jelenleg is lángokban állok, de ahogy közeleg az év vége, egyre közelebb kerülök a nyálkás-pihés főnixbébi alteregómhoz, ami épp most vonaglik ki prüszkölve a saját hamvaiból. Úgy értem voltam már elhivatott boszorkány (bár ez nem minősül se szubkultúrának, se stílusnak, de akkoriban, mikor 12 évesen a családdal való heves viták, és szekrénybe zárkózós, krokodil - könnyes hisztik után elvégezhettem egy boszorkány tanfolyamot, tagja lettem az AKIA egyháznak, és a covennek, a vallás töltötte ki minden gondolatomat. Ma már egyre közelebb vagyok az ateizmushoz, és kétségbeesetten próbálok kapaszkodni a csodák világába, amiben akkoriban rendíthetetlenül hittem. Ha nyugdíjas leszek, újra megtérek, ebben biztos vagyok!), csöves rocker, talán még csövesebb metálos, aztán goth picsa. Mikor belecsöppen az ember egy stílusba, mindent elkövet, hogy ugyanolyan sablonos legyen, mint a stílus képviselői. Amikor már benne van, és amikor kezdi kinőni, már megvannak a sablon cuccok, így aztán bővíti a szekrényét az egyéniségét tükröző ruhákkal, és hajlandó más zenét is meghallgatni a gothon kívül. Itt jönnek azok a balfaszok, akik gothként öltöznek, goth zenét hallgatnak, és közlik, hogy ők ugyan nem gothok: ők akkora egyéniségek, hogy őket nem lehet stílusba sorolni. Pfffffff...! Nem érdemel kommentárt! Lehet hogy a gothokat is kategorizálnom kéne? Ezt a remek ötletet elraktározom, és ki tudja, lehet ez lesz majd a következő post tartalma.

A GOTHIC stílus általában

El is feledkeztem azokról, akik esetleg nem tudják mi is az a goth. Ez egy szubkultúra, amely a művészet szinte minden ágában jelen van. A lényege az élet sötét, visszataszító, félelmetes, depresszív, gonosz - egyszóval negatív oldalának szépségének szeretete. Ez persze nem azt jelenti, hogy mi sátánimádók vagyunk, és mindenféle pozitív dolgot megvetünk (bár nem tagadom, akadnak közöttünk sátánisták is, de ez nem vallás, vagy szekta, bárki lehet goth) épp ellenkezőleg! Az élet nem csak mindig szépből és a jóból áll, új élet pedig csak a halálból fakadhat. élvezzük az életet a magunk különc módján. A halálra, és a sötét dolgokra is ugyanakkora szükség van, mint a fényre. A kettő egyensúlya mozgatja a világot, és visz előre. A stílus öltözködésben és a zenében is sok ágra bomlott:

   Öltözködésben (bocs ha kihagynék valamit):

• Elegáns goth: selyem, csipke, bársony, elegáns, minőségi anyagok, kis díszkalapok, viktoriánus ruhaköltemények, fűzők minden mennyiségben.

• Gruftie: a goth stílus egyik legnagyobb port kavaró ága. Életfilozófiájuk a halál. A halálnak élnek, erre készülnek, csodálják, vágynak utána, írnak-olvasnak róla. Gruftiekkal kapcsolatba hozható a koporsóban alvás, és a temetőbe járás. Ha jól emlékszem pár éve szerzett Wikipédiás tudásomra, még a poszt-punkból alakult ki. Képviselőire általában kizárólag a fekete szín megengedett, orrláncok, oldalt felnyírt, jól feltupírozott (FEKETE) haj, töménytelen mennyiségű csipke, bársony, ezüst keresztek, halálfejek, mindenféle haláljelkép. Közel áll hozzám a gruftie stílus, lenyűgöz az a fajta halálkultusz, amiben hisznek, és hogy ennyire szélsőséges és érdekes a gondolkodásmódjuk. Engem is izgat a halál, de nem tölti ki minden időmet a halál-imádat.

• Átlag goth: az általános irányzat. Mindenből van benne egy pici.
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  

• Cyber goth: amennyit tudok róla az a mesterséges és a futurisztikus dolgok imádata. Hatalmas, színes műraszták, kémiai jelképek használata, műanyag, gumi, lakk, latex ruhák, furcsa szemüvegek, hatalmas talpú/sarkú platform cipők jellemzik.
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
• Fetish goth: a neve lényegében mindent elárul. A fétis, mint tudjuk egy olyan tárgy, amihez különleges kötődést érzünk. A fétist, mint fogalmat, már szinte csak szexuális értelmében hallom használni. Rengeteg fétise lehet valakinek. A leggyakoribb, és a legdivatosabbak a lábfétis, fűzőfétis, lakk-, bőr, gumi-, latex fétis, cipő fétis, köröm fétis, stb. A stílus követői gyakran öltöznek szerepjáték jelmezekbe (tanár néni, rendőr, katona, nővérke, stb.), vagy vesznek fel gyönyörű lakk tűsarkú combcsizmákat, platform cipőket, üvegtalpú szandálcsodákat.

Zenében (itt sem biztos hogy teljes lesz a lista):

• New wawe, dark wawe
• Szimfónikus metál (magas női hang, többnyire operaénekesnő, zúzós gitárok, lírai dalszövegek, mély férfihang, sőt, hörgés, zenekar, kórus tökéletes összehangolása. Ilyen zenekarok a Nightwish, Therion, Epica, Within Temptation, Delain, stb.)
• Industrial (azt hiszem az ipari zene a legjobb szó rá). Itt is van zúzás, gépi hangokkal, elektronikus hangzással kiegészítve. (Pl. Rammstein, Deathstars, Genitorturers, Spectrum-X, nine Inch Nails, és többnyire Manson is)
• Goth metál: ezt már nehezebb behatárolni. A sötét, depszesszív dalszövegek kivétel nélkül igazak bármelyik bandára.(Ilyenek pl.: The 69 eyes, HIM, The Rasmus)
• Doom metál: nemtom ez mennyire tartozik ide, de tény, hogy az egyik leg depresszívebb stílus. Ha sokáig hallgatod, kedved támad kiugrani az ablakon. Nem merültem annyira bele, azt hiszem csak a My dying Bride-ot ismerem a képviselői közül.

Lehet hogy kihagytam valamit, ezért előre is elnézést kérek! nem tudom, hogy helyes-e ennyire bekategorizálni embereket, megjelenést, zenét. A leghelyesebb lenne tisztán látni, és utána nézni valaminek, mielőtt utálkozunk, vagy véleményt nyilvánítunk. Remélem egyszer hasznára lesz a tudásom azoknak, akik nincsenek képben.

   Évekig bálványoztam, és teszem azt most is, de úgy gondolom, hogy amit mostanában művel, az nem ér meg nekem 8000Ft-ot.

   Az első furcsa húzása egyértelműen az Eat me, drink me volt. Az előzőkhöz képest elég light-os egy lemez lett, a dalok jórészt egyformák, egy pörgősebb, zúzósabb, vagy slágergyanús szerzeményt sem tartalmaz. Hogy valami pozitívumot is említsek, a lemezhez készült klip, a Heart shape glasses (when the heart guides the hand - ez nagyon tetszik:) szerintem nagyon jó lett. A klip maga, Mansonhoz illően provokatív volt, a barátnőjével felvett igazi szexjelenet miatt, és a szám ís jó. Az album egyszerűségét Twiggy hiányának tulajdonítottam. Gondoltam, ha majd újra összeállnak, összehoznak egy olyan fergeteges, és ütős albumot, ami legalább olyan jó lesz, mint az Antichrist superstar (a legjobb album, amit ember készített), és egészen mostanáig ebben a hitben voltam.

   Megvolt a nagy újraegyesülés, de Twiggy megőrizte a nevetséges kinézetét, mit majd kommentárt nem érdemlő képeken szemléltetek is majd, és szólógitárosként folytatta a bandában. Manson is változott. Visszanövesztette a szemöldökét, és felvett valami idétlen fekete kapucnis köpenyt. Az új album se rossz a maga nemében, de hozzájuk képest egy rakás szar. Nem is szereztem be minden számát. Jelenleg strucc-politikát folytatok, megpróbálok tudomást sem venni róla, és elmerülni a régi alkotásaiban, amiket még mindig nagyon nagyon nagyon!!!, viszont a mostani szarságai miatt nem érzem úgy, hogy hűde el akarok menni a Soproni koncertjére.

   Majd még eldől, hogy eladom-e a jegyemet, amit már legalább egy hónapja megvettünk Csabival. Mikor mondtam neki a dolgot, hát... enyhén szólva megalázó volt. Talán még most is hülye szőke picsának gondol emiatt. Ő inkább "élményekre vágyik ennyi pénzért, és nem elplázázni akarja". Hát, köszönöm szépen, nekem ez már nem lenne élmény, akkor meg minek fizessek érte ennyit? Mellesleg ki mondta, hogy "elshoppingolnám"? Ez is csak azt mutatja, hogy hogy áll hozzám. Már túlléptünk rajta, úgy tettem, mintha nem érdekekelne, vagy nem venném komolyan, nem akartam ezen hisztizni, de ez szemét dolog volt tőle. Belémtaposott az, aki talán a legközelebb áll hozzám.

A tegnapi bejegyzésemben már írtam előzetest a mai osztálykirándulásról, de épp akkor kattant meg a netem, úgyhogy a rohadt hosszú bejegyzés kb 20 százaléka nem törlődött ki. Ígérem, holnap újraírom. Rettenetesen kifáradtam. Egész nap loholtunk Győrben, úgyhogy merész vállalkozásba kezdtem az extra magas tűsarkúmmal. Igazából csak az időszakos Munkácsy kiállítást néztük meg, a többi mind szabadprogram volt. Történtek vicces dolgok, és most először úgy éreztem, befogadtak, mert tényleg elég jól elvoltam mindenkivel. Sok mindent csináltunk, nem írom le, hogy mit, mert a barátom már így is hülye picsának néz. Sajnálom, hogy ennyit jelentek neki, vagy legalább is ezt sugallja nekem. Mindegy. Amint képekhez jutok, színesítem vele a bejegyzést, és ha kialudtam magam, megírom a tegnapi eseménydús estémet. Most azonnal lefekszem, mielőtt beáll a kóma. Jó éjszakát mindenkinek, aki utál, akihülyének néz, aki kedvel, akinek szüksége van rám, aki éhezik Etiópiában, aki szereti a spenótot, és azoknak is (már ha vannak ilyenek) akik itt olvassák az életemet!

   A tegnapi - és azelőtti pörgéshez képest a mai napom teljesen átlagos, laza, és unalmas. Talán ez az első hétvégém 1 éve és 5 hónapja teljesen egyedül. Úgy értem, hogy Csabi nélkül. Furcsa, de egész jól bírom, részben, mert jó volt végre semmivel és senkivel se törődnöm egy nap ereéig, másrészt mert úgy látszik ekkora hatással van rám az időjárás. Kifejtem: ha meleg van, és süt a nap, van önbizalmam, jól érzem magam, jobban bírom a terhelést és képes vagyok egy nap az érzelmek teljes skáláját átélni semmiségek hatására. Ha szar az idő, vagy hideg van, arra talán erősebben reagálok, mint mások: a kihívásokat különösen rosszul viselem, kapjak bármilyen feladatot, azt száz, hogy nem végzem el, teljes apátia, semmi sem érdekel, ha meg véletlenül átfut rajtam valami érzelem, az biztos hogy a melankólia, ami tartós rosszidő esetén egyre mélyebb és mélyebb depresszióvá alakul. Télen, amikor már 4 órakor sötétedik, kivétel nélük vagy semmilyen, vagy érvágós hangulatom van.

  Szal ez van, hibernált állapot. Az egyetlen érdekes, ami történt velem, az hogy motoroztam. Apa most kapta a nemtommilyen, de réginek tűnő motort egy jóbarátjától. Égő, de gőzöm sincs róla milyen típusú. Van kereke, meg egy bevásárlókosár a hátuljánXD nah, nem reklámozom tovább, hogy milyen szőke vagyok ezen a téren. Jó volt, bár egy kicsit félelmetes. Asszem soha sem fogom azokat megérteni, akik a végzetet hajhásszák, extrémsportolnak, stb. Nekem már ez is extrém volt, pláne azok után, hogy biciklin is évek óta ültem csak. Nem sokat mentem, csak oda-vissza itt az utcánkban. Azért élveztem:) Mi jó történt ég ma? Ebédre grilleztünk, ésmegnéztem újra a Kill Bill 1-2-t. Nemtom miért pont azt, mikor most szereztem be nemtomhány új filmet, de egészségemre. Remélem a közeljövőben érdekes témával is fogok tudni szolgálni, rajta leszek az ügyön, ígérem!

   Csabi dolgozik a hétvégén, így nem tudunk találkozni. Most hogy van egy szabad hétvégém dőlnek a programok. Tegnap lejött Róbert. Mondta, hogy hozza majd a listát, amit mindenképp el kell olvasnom, hogy művelődjek, mert ki tudja még mi lesz, de hasznomra válhat egyszer ha esetleg én is belecsöppenek a színház világába. Örülök, hogy van egy ilyen jófej nagybácsim, és így törődik velem.

   Lívcsi is hívott tegnap este, hogy menjek be vele a városba. Mondom nemár, ma azt terveztem, hogy Csabival msn-ezek, festegetek,vagy kakaó mellett éjszakába nyúlóan olvasom Nikki Sixx heroinnaplóját, de végül addig szekált, míg rá nem vett. Asszem fél 10-kor találkoztunk, és elindultunk Metróba. Mondanom sem kell, teljes kihalás - mint utóbb megtudtam azért, mert mindenki Pannóniára megy. Épp jöttünk ki - mert nálam egy lyukas garas se volt, Lívcsinél meg csak 300 Ft, és feltűnő lett volna ott üldögélni úgy hogy nem fogyasztunk semmit - mikor leszólított minket két srác, hogy szívesen megosztanák velünk a piájukat. Mielőtt végigfutott volna az idegpályáimon a mondat értelme, Lívcsi a másodperc töredéke alatt rávágta, hogy "De, kérünk!". Mire észbe kaptam, már indultunk is le Ligetbe a temetőn át. Beszippantottam a hűvös nyári levegőt, és magabiztosan lépkedtem Lívcsivel karöltve a - mint kiderült - fehérvári alkoholtúristáink előtt. Ligetben aztán előkerült a sodort cigi, az alkohol, és zenélős telefon. Beszélgettünk a scrácokkal, mikor épp nem duetteztük Alice Cooper PoisonjátXD. Kb. korunkbeliek, otthagyták a sulit, Székesfehérvárt, és mindenüket, aztán elindultak "kalandorkodni". Elmesélték, hogy Fehérvártól ideáig gyalog jöttek, és Kádárta felé táboroztak le sátorral, és hogy a következő állomásuk Pannónia feszt lesz, majd kimennek Szlovéniába, dolgoznak, és ha van elég pénzük, meg kedvük talán hazamennek. Úgy tűnt nagyon élvezik ezt az életmódot, és csodálom is őket, hogy így el tudtnak dobni mindent, és csak menni amerre sodródnak, és napról napra élni. -Talán már úton is vannak Várpalota felé. Vagy lehet még alszanak. Végül is idejük, mint a tenger. -  Végezetül megmutattuk nekik a Tőzsdét, ahonnan hamar ki is jöttünk, és beültünk Grandba, ahol utána egészen fél 12-ig maradtunk. Lívcsi sört vett a cigire szánt 300 forintjából - aminek nagyon örülök, szivem!!XD - és csocsóztunk is egy jót. Ritka bénán csocsózunk Lívcsivel, de nagyon szeretjük csinálni. Ez vajon most azt jelenti, hogy nem vagyunk elég kocsmatöltelékek? Karácsonyra csocsóasztalt kérek. Télapó bácsi remélem felírja a noteszébe, mert én úgy is elfelejtem. Visszatérve az eredeti témánkhoz, az én drága barátném, azokkal a nagy nyusziszemekkel rávett, hogy aludjak nála, úgyhogy felkerekedtünk, a srácok pedig elkísértek minket majdnem Lívcsiékig, aztán útbaigazítottuk őket merre van a Tesco (ott vásárolnak majd valami kis ételt-piát, aztán a kivezetőúton elindulnak Kádárta felé a táborhelyükre). Reméltük, hogy megtalálják majd, és elkanyarodunk a Lívcsi-lak felé. Végezetül itt egy kép, amit az idegenekkel való spontán megismerkedés, a barátság, és a felebaráti blablabla jeléül most ünnepélyesen felpakolok ide. De amúgy tényleg nagyon jó este volt, és örültem hogy megismertem két ilyen "B" kategóriásnak tűnő, és talán az is, de jófej és rendes embert. Ezek a fejek...XD

   A mai napot tekintve 5 óra körül (mint hétköznap) ébredtem Lívcsi pihe-puha selyemágyneműs ágyában, és ő még javában szundikált, mikor én már felöltöztem, és indulni készültem. Meg se próbáltam felkelteni, mert nagyon kómás volt. Én hozzászoktam a koránkeléshez. Azt nem mondanám, hogy hűde friss vagyok, de nem vagyok különösebben fáradt. 6 óra 35 perckor én már a buszon ültem hazafelé, kicsivel később pedig kopogtam, mert kizártak. talán meg is érdemlem, mert úgy mentem el, hogy nem szóltam róla, ugyanis anyáék már javában aludtak. Nem volt szívem felkelteni őket. Szerencsére nem csaptak belőle nagy patáliát. A sanda gyanúm szerint apa most is azt hiszi, hogy égész éjjel az ágyikómban voltam. Egyébként azért jöttem el Lívcsitől hajnalok hajnalán, mert ma még 10 órakor találkozóm lesz Larával. Addig összeszedem magam egy kicsit.

   Csütörtökön Siófokon voltam, hogy Csabbal találkozzam. Nagyon jól éreztük magunkat, ettünk szar pizzát egy étteremben, és rátaláltunk egy japánkertre is, ahol készült rólam egy-két kép. Csab a Győr-Kaposvári busszal ment haza, amivel általában péntekenként szoktam menni hozzájuk, és még volt pár percem, hogy váltsak pár szót a kedvenc sofőr bácsimmal, mielőtt az én buszom is indul.Képek következnek:

Nagyon nyomottan keltem ma fel. Biztos közrejátszott benne az is, hogy éjszakába nyúlóan olvastam. Nem olyan rég vettem meg Szendi Gábor: A nő elemelkedése és tündöklése c. csodálatos könyvet, amit egyszerűen képtelenség letenni. Neeem, ez nem egy feminista mű: nem is lehetne az, hiszen férfi írta. Szendi Gábor egy az evolúciót kutató pszichológus. Rengeteg érdekességet ír le a bennünk élő ősi ösztönökről, a férfi és nő viszonyáról, saját fajunk fejlődéséről, és a gyógyszerek, különösen az antidepresszánsok köré épített tévhitekről, de abszolút élvezhetően. Tessék rákeresni, van fent vele pár interjú is a neten. Kedvcsinálóként fejezetcímek a könyvből: Miért hal ki tízmillió év múlva a férfi? Mire jó az orgazmus? Miért vannak nemek? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitól? Azt hiszem ahhoz mostmár túl fáradt vagyok, hogy bővebb ismertetőt adjak.

Végre jó az idő, a kedvem is más. Túléltem a pénteket, elmentem énekre (egy órával korábban, mert elnéztem az órát, úgyhogy végigültem ahogy az általános iskolás ének tanárnőm beénekel. Tök ügyi volt). Mire hazaértem, már kezdett lemenni a nap, és már korgott a gyomrom, úgyhogy leültem ebédelni. mire azzal is megvoltam, már esályem se volt, h lemenjek kocogni. Annyira még nem vagyok elvetemült, hogy hajnalban keljek érte. Most még nem. Nem is tudom miért csinálom. Jól esik egy kicsit kifáradni, érezni, hogy ma tettem magamért valamit, jól esik utána zuhanyozni, és ledőlni a gép elé, jól esik ahogy az emberek végig néznek rajtam, és jól esik utána a tükörben vizsgálgatni magam, hogy hol lettem feszesebb. igazából semmi baj nincs az alakommal. Szexi vagyok, csak puha/puhány. Feszes akarok lenni, mégformásabb és erős.

Holnapra az a tervem, hogy találkozok Erzsivel. Múlt héten vett nekem egy felsőt, aminek az árát rendkívül kedves illedelmes módon Lívcsin keresztül üzenve visszakérte. Amúgy nagyon hálás vagyok neki, és puszinyuszi, hogy megvette nekem, de meg lehet nyugodni, nem az a fajta vagyok, aki elfelejti visszaadni, csak nem érek folyton rá. Holnap viszont igen, úgyhogy kamatostul visszakapja.

Csabi tegnap azt mondta, hogy vasárnap elvileg nem dolgozik. Ma már azt írta sms-ben, hogy megpróbál elkéretőzni. Már nem is tudom, hogy én kapok jobban hülyét a munkájától, vagy ő! Csak mert tegnap tök jól kiterveltük, hogy vasárnap jön, aztán elmegyünk a nagyihoz falura, ahol a hétvégén bucsú lesz, és felülünk az össze-vissza pörgetős szarokra, meg eszünk medvecukrot, de ha nem, hát nem. majd csak találok ott véletlenül egy osztálytársat, aki hírtelen felindulásból megígérte hogy felül velem.

Olyan szar most minden. Kis világom alapjaiban reng, és most az egyszer ne látom tisztán mi fog következni. Most tenger-politikát folytatok: hagyom, hogy sodorjon az ár, és bízom benne, hogy partra vet.Lehet a szar idő is közrejátszik ebben a borús hangulatban, de az is lehet, hogy csak összejött minden így hírtelen - mert ugye egy idő után összeszokott. Bár tény, hogy jól színlelem.

 Ronda vagyok mostanában. Leamortizálódtam, mióta Zircre járok suliba. Kifejtem:

1. Zirc hideg, szeles hely fent a Bakonyban, a suli meg szegény, és nem fűt, tehát 3 pulcsi alá nem fogok csinosan felöltözni.
2. Zirc messze van, és mivel bejárós vagyok, hajnali 5-kor kell kelnem.Kinek van kedve olyankor sminkelni? Örülök, ha szemöldököt rajzolni van időm. Inkább alszom 10 perccel tovább.

Elnyomorodtam. Megszoktam hogy igénytelenül nézek ki, és ez elszomorít.

 Be kell vallanom, kezdem megszeretni ezt a sulit. Csak hogy semmi se legyen egyszerű és kellemes soha, eddig utáltam, és el akartam menni, most megszerettem, de találtam egy sokkal jobb sulit 15 percre tőlünk. Át akarok menni, de annyira megszerettem egy-két dolgot/személyt itt, hogy akármit teszek a szívem szakad meg. Van 1-2 tanár, pl a hobbialkoholista tesitanár, és a halálaranyos osztályfőnököm, akit mindenki utál, és szivat, pedig a lelkét is kiteszi értünk. Én nagyon szeretem, és ő is bír engem. Sőtk, egyes osztálytársakat is nagyon megkedveltem, igaz, nehéz volt beilleszkednem.

 Lívcsi becsengetett délután, hogy jöjjek el vele, mert most lesz annak a tanárnak a fegyelmije, akit ő jelentett fel, amiérrt  zaklatta, taperolta, és még levelet is írt neki iwiwen. Az ürge amúgy mást is zaklatott az iskolában, pl. a védőnőt és egy diákkal jár.Gyorsan összedobtunk egy rántottát, aztán szaladtunk. Lívcsi teljesen be volt makizva.nem tudni mi lesz az ítélet, de a bizonyítékok ellenére az a faszkalap lefizetett egy diákot, hogy hazudja azt, hogy ő írta a perverz levelet a tanár úr e-mail címével. Remélem pár év múlva bejelentkezik a leendő dominastúdiómba, és esküszöm olyan szenvedésben lesz része, hogy imádkozni fog a halálért.

Csabi olyan más mostanában. A télen még figyelt rám, és úgy éreztem szeret, néha csak úgy spontán gondolt rám, és írt egy sms-t, amiben tökjó beceneveket adott. Éreztette h fontos vagyok neki, és kellek. Mostanában (pár hónapja) ebből már semmit nem érzek. Nemtom mit ronthattam el, én mindig próbálok valami izgalmat vinni a kapcsolatba (minden téren), hátha attól jobban értékel. Kezdek belefáradni ebbe az egészbe, és talán egy picit elhidegülni. ha nem melegít fel hamarosan, akkor kiszáradok, és felemészt a fagyos föld. Vagy jön valaki más, aki felmelegít, amit nagyon nem szeretnék, de most nem abban a helyzetben vagyok, hogy eldöntsem mit akarok. most csak egy lazac vagyok, akit sodor az ár felfelé a hűvös folyón. Remélem nemsokára jóidő lesz, újra mehetek futni, és a hangulatom is jobb lesz egy picit. Talán majd felmelegít a napsugár.

Akik hozzám közel állnak, azok már párezerszer hallhatták tőlem a most következő bejegyzés tartalmát, amit 1-2 év züllésem és utólagos megfigyeléseim alapján állítottam össze és rendszereztem nagy műgonddal. Ne cicózzunk, vágjunk bele!

1. Az "A" kategóriás alkoholisták: A menthetetlen, abszolút alkoholisták. Az ereikben már nem vér folyik, a májuk már méretre és színre is zöldborsó, és a maradék foguk már sörnyitásra sem alkalmas. Ők többnyire csövesek, vagy olyan szinten lezüllött suttyók, hogy már-már helyi látványosságnak számítanak. Még sose látta őket senki józanul - nem is csoda; belehalnának az elvonási tünetekbe. Az elsők, akik leszólítanak az aluljáróban hogy "Elnézist má, neharaguggyon szép höggyem, ki tudna segíteni ekkis apróval?"
   
2. A "B" kategóriás alkoholisták: Emberek célok nélkül. Napról napra élik nyomorúságos üres kis életüket, amit vörösborral próbálnak színesebbé tenni. Ők a törzsgyökeres alkoholisták: a kemping biciklis, svájci sapkás kocsmatöltelékek, fiatalok, akik nem vitték semmire, jóesetben is gyári munkások akik a szüleik házában fognak meghalni, etnikai kisebbséghez tartozó munkanélküli, munkát nem is kereső khhhhhmmm...!!!, leamortizálódott nyugdíjasok, akik már a kocsmában kezdik a napot, stb.
   
3. A "C" kategóriás alkoholisták: agyoniskolázott etnikai kisebbséghez tartozó/roma/familiárisan hiperpigmentált fiatalok, a faludiszkók és a Mónika show rendszeres szereplői, kemény nagy metálosok, akik minden péntek-szombat leisszák magukat a sárga földig, ugyanúgy bandákba tömörülnek, mint a cigányok. Mindig van köztük 1-2 hűdehungarista-skinhead-náci-mötálos is. Úgy berúgnak, hogy a szájukat már csak hányásra tudják kinyitni, aztán vagy verekszenek a cigánypárti punkokkal, vagy megpróbálnak értelmes ember módjára intelligensen vitázni az elveikről. Ez a legviccesebb!XD Apropó punkok: Súrolják a "B" kategóriások határait, többnyire kötekednek, tarhálnak, és magukalávizelésig isznak amikor csak van rá pénzük.
   
4. A "D" kategóriás alkoholisták: Másnéven ünnepi alkoholisták. Ők a középkategória, az átlag, közéjük tartoznak a legtöbben. Alkalmanként isznak, csak ha buli van, ha társaság van, de akkor nagyon. Fiatalok, egyetemisták, emberek rendes jövővel, átlagos családi háttérrel, és célokkal, középkorúak céges bulik alkalmával, majálisokon, ünnepségeken, összejöveteleken - persze másnak az összes kolléga rajtuk röhög mert valami kurvaégőt csináltak részegen. Valljuk be, ezen mindenki átesik;)
   
5. Az "E" kategóriás alkoholisták: másnéven sznobok. Nem rajonganak az italért, csak szilveszterkor isznak, nem kívánják, válogatnak, vagy csak majd szétesnek a pénztől, és nekik akármi már nem jó. Ide sorolhatjuk továbbá a kisgyerekeket, akik csak szeretnének hörpinteni egyet apu söréből, vagy azokat a felnőtteket, akik büszkén újságolják, hogy ők bizony nem voltak még soha részegek, és milyen undorító már, ha valaki részeg, pláne ha nő "Mi jó van benne?". Na erre a kérdésre nem fogják megkapni soha a választ.
   
6. Az "F" kategóriás alkoholisták: "F" mint...XD. Az utolsó kategória már, megígérem. Ők az anti alkoholisták (bizony!), az informatikusok és egyéb kockák, akik szarnak a piára, nekik a számítógép jelenti az életet, megsemmisítésüket a dugó eltávolítása a konektorból, vezetékek eltávolítása, vagy az áramszünet jelenti.
   

Ami engem illet, régen a "C" kategória szolid változatába tartoztam. Ma már csak akkor iszom, ha megyünk valahova a haverokkal, szörnyű trauma ért, parti/koncert van, vagy túl vidám vagyok. A pénzemet már nem a hétvégi piálásra spórolom, de ha már iszom, akkor nem mindegy hogy mit. Az édes italokat szeretem, és nem feltétlenül rúgok be nagyon. Nah, ennyi volt mára, holnap 5-kor kelek, jó éjszakát minden kedves véletlenül idetévedt látogatónak!

Igazából sörös. Elhanyagoltam mostanánban szegény blogomat, és valószínüleg ezért most olvasók ezrei várják dühösen és epekedve, hogy írjak valamit. Na jó, rendben. Mikor felkeltem, meg voltam róla győződve, hogy ez a mai egy szar nap lesz, mert csupán háromszor töröltem le a szemöldököm, mire sikerült egy értelmes formát rajzolnom. Hogy pozitívumot is említsek, Csabi lekéste a tegnap esti buszát, így maradt nálam még egy éjszakát.Nagyon jó volt úgy ébredni, hogy ott van mellettem. Suli után találkoztunk is, hogy még lófráljunk egy kicsit a belvárosban, mielőtt indul a busza. (No.1. pasi: megágyazott, csinált egy kis rendet, és tök jól eligazodott a városban:) Aztán váratlanul felbukkant Lívcsi, akivel bohóckodva rohantunk Csabi busza után. Kijelentette, hogy 4-re megyek hozzá, és elmegyünk futni meg teniszezni. Odamentem fél 5-re, és rávettem, h inkább nézzünk filmet. Belement, de a film közben váratlanul beállított Dani (a bátyja), aki hozta magával a Gyurikát, a legjobb barátját. Róla azt kell tudni, hogy buta kislányka voltam, mikor összejöttünk, amit Lívcsi és Dani terveltek ki annak okán, hogy mindketten rendes kapcsolatra vágyunk. Beleéltem magam, sms-eztünk, aztán egyszercsak ott találtam Gyurikát a suli előtt. Fogalmam sincs hogy sikerült összejönnöm vele, mikor a vonzalom halvány szikráját sem éreztem iránta, de tanultam az esetből. Nem is jártunk sokáig, talán 1-2 hétig... Mindegy. Mint embert még mindig nagyin bírom, és örültem hogy jött. Elindultunk mi négyen a belváros felé egy gitárral felszerelkezve, és ott felszedtük Attilát is. Beültünk Canyonba, ittunk, csocsóztunk. Sajnos nem vagyok akkora kocsmatöltelék, hogy jól csocsózzak, de nagyon élveztem, és egy meccs alatt két gólt is lőttem;) Remélem e hideg pia nem ártott meg a torkomnak, mert holnap lesz énekem.

Am. sokat gondoltam ma Larára, plána, hogy Séf felé sétáltunk, amerre, ő is lakik. Hiányzik, és úgy érzem kezdünk kicsit eltávolodni. De sebaj, már nincs sok vissza a nyári szünetig, akkor meg majd újra ráérünk egymásra.

Mit tekintünk férfiasnak egyáltalán? Mit várunk el, vagy mit keresünk egy pasiban? Egyesek szerint mindenki a szülőjét keresi élete párjának - bár ezzel biztosan vitatkozna az, aki egy kurva és a stricije tiniházasságából született, és az intézetből kikerülve kibeszélő showban tudja meg, hogy alkoholista férje 10 éve csalja. Akkor szedjük össze pontokba, milyen, aki férfias.

• Mindenképp bátor. Ki mer állni saját magáért, és az elveiért, aki kitart mellettem, megvéd, és aki felnőttként is úgy viselkedik, mint az az óvodás, akinek ha elveszik a homokozólapátját, nem fut sírva az óvónénihez, hanem kitartóan verekszik érte, és ha megbűntetik felmutatja a középső ujját.
• Erős, és az erejét fitogtatja is, hogy nekünk nőknek imponáljon. Izmos, de nem izomagyú kopasz aranynyaklánccal, aki szteroidokat, meg faroknövelő szereket szed. Azt szeretjük, ha van izma is, és fel tud kapni, megpörgetni ha találkozunk, vagy ágybavinni, ha elalszunk a tv előtt, ha meg tud emelni egy kanapét költözésnél, és gyorsabban fut mint a tolvaj a táskánkkal.
• Empatikus.Tudom, tudom, ez nagy elvárás egy pasitól, mert ők természtüknél fogva egy fadarab érzelmi szintjén állnak, de minden fadarab nevelhető, ne sajnáljuk rá az időt, és az energiát. Minden elismerésem annak a pasinak, akivel időnként, ha nincs jobb műsor meg lehet nézni a Szex és New York-ot, vagy egy hiszti/veszekedés után átölel mert nekünk bármily hihetetlen, nekünk ez esik jól, ha rendel pizzát megkérdezi, hogy "Kérsz te is?", ha fázunk nem azt mondja, hogy "Vegyél fel egy pulcsit!", hanem enged egy kicsit odabújni, vagy odaadja az övét. Ha fáj a nyakunk tehát nem azt kell mondani együttérző bociszemekkel, hogy "Szegénykém.", hanem felajánlani egy kis masszírozást.
• Igényes egy bizonyos szintig. Alap a megmosott láb, a borotválkozás, az igényes fanszőrzet és a rövidre vágott tiszta körmök. Aki metroszexuális, az tollászkodhat a tükör előtt, gyantáztathatja a mellkasát, meg a lábát, használhat minden nap arckrémet, de ha valaki több időt tölt nálunk készülődéssel, esetleg nekünk kell rá várnunk, vagy nem tudja eldönteni egyből, hogy a pöttyös, vagy a kockás ingjét vegye fel, az vagy meleg, vagy...öhh...meleg.
• Önálló és szerető. Nem a mami kedvence, nincs szüksége az anyjára ahhoz, hogy lakást vegyen, hogy meg tudjon élni, hogy be tudjon iratkozni valahová stb. Félreértés ne essék, igényeljük, hogy a választott férfi tisztelje,szeresse, és törődjön az anyjával, de ha családot alapít, akkor fogadja el, hogy ő már nem csak családtag, hanem családfő is, így az elsődleges nő az életében minimum ugyanolyan fontos legyen. Ezen kívül fontos, hogy meg tudjon állni a lábán, legyenek ambíciói, akarja elérni a céljait, és tegyen is értük, ne csak a tökét vakarja.
• Hűséges. Legyen az a becsülendő fajta, aki nem a farkában hordja az agyát, vagy csak akkor kötelezze el magát, ha tudja, hogy nem fogja megcsalni a nőt, de akár a férfit is - szabad világban élünk, nem vagyok konzervatív - akit szeret. Persze, attól még tudjuk, hogy ha jó seggű plázakurvát lát, azt jól megnézi (bizony, mi is megnézzük), de tegye úgy, hogy mi ne nagyon vegyük észre.Nézni szabad. Éreztesse velünk, hogy fontosak vagyunk neki, és szeret. Igen, nyálas, de nőből vagyunk, és aki nővel akar járni, az tanulja meg hogyan kell!!! Tehát nem csak addig udvarlunkszívünk hölgyének, amíg meg nem kapjuk, hanem folyamatosan. Nem pénz kell, meg virág, hanem apróságok: egy masszázs, egy vacsi, egy bók, egy váratlan puszi stb.

Ezt tekintjük mi férfiasnak, és elvárásnak, és abból a nőből nem lesz sárkány, akivel jól bánnak!

Előkevertem egy receptet a nagy piros dobozomból, Megcsinálni halál egyszerű, a töltelékbe pedig azt raksz, amit akarsz. Az én verzióm az alap, aztán lehet keverni bele mindent, ami csak eszedbe jut.

A tésztához:

•  kb. 2 marék liszt
  
• 1 ek. sütőpor
  
• 1 dl (fél pohár) joghurt
  

A töltelékhez:

• főtt krumpli
  
• pirított darált hús (a húsevőknek)
  
• só, bors
  
• pirított hagyma
  
• kis tejföl vagy joghurt
  
• sajt ( a feta tökjó, de ha nincs, az se baj, bármi jó)

Elkészítés: gyúrjuk össze a tészta hozzávalóit, majd nyújtsuk ki kb. pizzatészta vékonyságra - szal elég vékonyra. Szaggassunk belőle tetszőleges nagyságú körlapokat, majd a közepükre halmozzunk kis kupacokat az összekevert töltelékből. Ezután hajtsuk félbe a tészta darabokat, és nyomkodjuk össze a széleit. Végül már csak 15-20 percet kell várni, míg a kiolajozott tepsiben 15-20 perc alatt aranybarnára sülnek jóerős közepes hőfokon.

Íme a képek.Kicsit csúnyácskák lettek, de most csináltam először, és hát gyakorlat teszi a mestert. Lívcsivel főtt krumplis-tejfölös-pirított hagymás-spenótos-zöldfűszereset csináltunk, és isteni lett. Szeretjük a spenótot, úgyhogy lesznek még itt spenótos receptek a spenótrajongóknak, meg a vashiányos vegetáriánusoknak.

 Kipattantam az ágyból - ugye ha hív a természet - és onnantól tejlesen éber voltam. Furcsa mód az orgazmus járt az eszemben, Meg Michelle Wild könyve, amibe szorgalmasan beleolvastam a karácsonyi ajándék-mizériában (bár sajnos eddigmég nem jutottam hozzá).Ha jól emlékszem, valami olyasmit írt, hogy aki csak a klitoriális (csiklós) orgazmust erőlteti, annak nem nagyon fog összejönni a hüvelyi.A kérdés, hogy miért nem? Valahol azt is olvastam, hogy a hüvelyben nincs is annyi idegvégződés, amennyi elegendő lenne a kielégüléshez.

 Innen egyenes út vezet ahhoz a tényhez, hogy az orgazmus az agyban keletkezik. Például: kinek ne lettek volna olyan erotikus álmai, amelyek akár orgazmussal is végződtek? Ilyenkor ugyan mi ingerelhet? Semmi. Vagy ki tud elmenni, ha éppen feszült, vagy máson jár az agya? Senki

Kicsit eltérve a tárgytól, a kép az Evil Aliens-ből van, ami a kedvenc filmjeim egyike, érdemes megnézni, de komolyan;) Az a nagy agy pedig - már amennyire kivehető - egy puncifikátor, aminek simogatása következtében hőseink irányítani tudják az idegenek űrhajóját. Aki szereti a viccesen morbid, néhol kissé erotikus, és véres-kaszabolós, valamint érdekes filmeket, az e hagyja ki!

Már lassan 2 éve, hogy igazán intenzíven benne vagyok a goth stílusban. Persze lehetne mondani, hogy én a lelkemben mindig is hű de goth voltam, meg mittén, de nem. Az embernek átasz kell mennie bizonyos fejlődési szakomegkon, hogy mégis ismerje önmagát, és eldöntse tartozik-e stílushoz, vagy ő egyéni, esetleg szarik rá, és ez a folyamat - az önmegismerés - életeken át tart. Nálam 2 éve kezdődött. Ekkor kezdtem el élvezni az élet sötétebbik oldalát, és újra felfedezni a holtak földi birodalmának szépségeit. Minden úgy kezdődött, hogy kiválasztottam magamnak egy kedvenc sírt, mint ahogy az ember kiválaszt magának egy kedvenc wc fülkét a suliban, vagy a kocsmában, vagy egy kedvenc ülőhelyet a buszon, vagy akármit ahol egy kicsit el tud bújni a világ elől, és megpihenhet a lelke, vagy csak jól érzi magát. Az én sírom nem volt se szép, se kényelmes, és a fülledt nyári estéken bogarak lepték el a rücskös fedelét, ami mozgott, ha ugráltam rajta. Joggal kérdezhetnéd, hogy miért választottam mégis ezt a helyet. A sír előtt volt egy hatalmas ledöntött vas feszület, a rászegezett mohás málló Jézus szoborral együtt. Megigézett.

Sok szép közös emlékünk volt Jézussal.Néha rámásztam, beszélgettünk, bemutattam a barátaimnak, volt hogy vigyázott a borunkra, mikor nem tuduk hova elrakni, felpróbálta a napszemüvegemet, ami amint kisüt a nap már rajtam van, és elterveztem, hogy egyszer kifestem travinak, vagy festek rá művért, és szenvedő könnyeket. Azt hiszem ez már sohanem következik be, mert a saját szememmel láttam tegnap délután, hogy csak egy halom vaspor maradt utána a kereszten. Nem adom fel a reményt, és hiszem, hogy visszahozzák felújítva, ha már csak őt vitték el, a keresztet nem.De talán mégjobban remélem, hogy legalább a keresztet otthagyják, és nem csak azért nem vitték el eddig, mert nagy és nehéz. Addig beszéljenek a képek!

Apám buszsofőr.Ő van a reggeli járaton, amivel suliba szoktam menni.Mindig utazik velünk egy vén szutyok öregasszony.Tudod, az a tipikus béka, aki felfújja magát, és a nyakát nyújtogatva nézi, hogy hol tudna jobban furakodni, aztán miután felszállt hangosan panaszkodik a vén barátnőjének, hogy "ezek a diákok majdnem fellökik, milyen szörnyű".Mindig legelőre ül, sőt, van hogy már fent van a buszon mikor az beáll.Nemtudom hogyan férkőzött így apám bizalmába, aki még foglalja is neki a helyet.Én is szeretek elöl ülni, mert onnan sokkal jobb a kilátás, és jobban elférek a táskámmal.Ma leültem az egyik első ülésre, mivel a másik már foglalt volt, apám pedig durván leégetett az utasok előtt, hogy mit képzelek, hogy leülök a néni helyére, micsoda egy bunkó vagyok, szegénynek most kettővel hátrébb kellett ülnie.Mekkora tragédia, hogy én is ülhetek előre, ha szabad a hely.Most nagyot csalódtam apámban.

A nap folyamán megpecsételődött a sorsom fizikából.Mostmár szinte biztos, hogy meg fognak buktatni.Pedig én próbálkoztam.Ez aztán a motiváló erő.Csinálom, csinálom, és megbukok.Ennél a fasznál meg kitörölhetem a seggem az elmélettel, mert eddig olyat még nem kérdezett, csak a tavalyi tz-ben keményen 1-2 kérdést.Ez megkoronázta a napomat.Innentől már végig szenvedtem.Sírni vagy ordítani tudtam volna, de sírni nem szeretek mások előtt, és nyugiban kellett ülnöm a seggemen órákon át.Semmi éles tárgy nem volt nálam.Még egy körző sem.Biztos tudod milyen ez : ha kész vagy idegileg, akkor fizikailag kell feldolgoznod a dolgokat.Ilyenkor az ember akaratlanul is a húsába mélyeszti a körmeit, tépkedi a haját, vagy próbál valamilyen fizikai fájdalmat okozni,ami elnyomja a lelkit.Még most is itt kuporgok és időnként feltör belőlem a zokogás.Annyira jó lenne megnyitni az ereimet.Nem feltétlenül öngyilkosságból,mert még céljaim vannak, csak egyszerűen nem nyugszom meg, érted? Remegek, és folytogat ez az érzés.

Hazafelé menet rendesen eláztam.Eleinte olyan szép idő volt.Enyhe, és olyan borús, mint általában sötétedéskor.Mint a vihar előtti csend.Mikor kiszabadultam, már zuhogott.Otthon beavattam Lívcsit a spenótos izém titkos receptjébe.Megbeszéltük, h bezabálunk, de nem volt étvágyam.Ebéd után nekiláttam hajat festeni.Az eddig fekete, világos barnára lenőtt hajamhoz vettem egy vörös szivatós festéket.Nagyon ügyesen felkentem, ilyen még nem volt.Semmit nem kentem össze, és szép egyenletesen eloszlattam a festéket.Persze, számítottam rá, hogy most menstruálok, és a hormonok bekavarnak a színhatásba, meg hogy a világosbarna lenövésem mejd világosabb lesz, mint a fekete rész, de....hát...kb 4 centis csíkban a hajtövem a vörös egyik narancssárgás árnyalatában pompázik, a többi része, meg max. csillogásában vörös, amúgy meg pár árnyalattal lett világosabb a feketénél.Mikor először megláttam kikészültem.Most már kezdem megszokni.Persze, Csabinak nem tetszett, mikor mutattam neki a képet."Olyan punkos.","Mondtam h ne festegesd."Mondom remek.Azt mondta azért szeret,meg minden, de ez akkor is azt jelenti, h "csúnya vagy bazzmeg, de azért még szeretlek."Hát kösz!Ez még vígasztalt volna.Juhé, hétvége, megyek le hozzá, de így már nem várom.Most azért hogy utána azt lássam a szemében, hogy fúj, hogy nézel ki?Szeretlek, de nem vagy se szép de kívánatos...Ehhh...egy szerencsétlenség vagyok.És holnap még szebb leszek, mert ha bőgök, attól kb a kétszeresére dagadnak a szemeim.Hajrá! Jó vagyok! Mi jöhet még?Talájn most majd tényleg elüt a halottaskocsi? vajon ki sírna értem egyáltalán?

Csab már jó előre megvette a jegyeket.Ez volt a szülinapi-névnapi ajándékom.Apropó szülinap.Az övé is közeleg, és már ki is találtam és meg is terveztem, hogy mi lesz az én meglepetésem neki, de nemtudom, hogy mennyi valósul meg belőle.Mindenesetre jobb előre gondolkodni. Általában mindent az utolsó pillanatra hagyok ("on the spot decision";)))))), de az ajándékokkal kifejezetten precíz vagyok.Nem, nem fogom leírni mire is gondoltam,mert talán csak Csab az egyedüli ember aki ezt olvassa, és nem szándékozom időleőtt a tudtára adni.

Szóval visszatérve a koncetre: szombat délután Kornél (Csab legjobb haverja) és Rezső (Kornél haverja) csatlakozott hozzánk.Hogy tudjak valami negatívumot is írni, megemlíteném, hogy kajak idióta volt, aki gót koncert elé "mötáááál" zenekarokat hívott.Az este egyetlen mélypontja az volt, mikor a deathstars alatt keményen berúgott, izzadt, büdös 200 kilós hústorony állatok vadul pogóztak középen, és így kurvára élvezhetetlenné tették az egészet.Jó, persze,lehet gondolni, hogy kényeskedő picsa vagyok, meg hogy "koncetre mentél bazd meg, nem az operába", tőlem lehet pogózni, de én elsősorban az előadókra lettem volna kíváncsi, és szerettem volna stabilan állni.Aztán koncert vége felé Csab egyszercsak ajdnem memegbökött, hogy ott áll mögötte az a netes ismerőse, akivel előzőleg beszélték, hogy majd összefutnak.Hát mit ne mondjak, igen jó csaj, úgy hogy eleinte öhhhm...egy icipicit...na jó, k*urva féltékeny voltam, pláne akkor, mikor mentünk fel a lépcsőn, és én mögöttük állva láttam, h Csab mgfogja az ő derekát.Igyekeztem nyugodt maradni, meg a csajszi is jófej volt (még a neve is ugyanaz, mint nekem:).Jól elbeszélgettünk így akárhányasban.Képek lesznek utólag, ha megkapom őket, ugyanis én nem vittem mobilt, fényképezőm meg nincs.

Az érdekes az, hogy még be se rúgtam.Lehet az a fő ok, hogy nem szeretek nyomottan ébredni, ha Csabbal vagyok.Tudjátok, tapadós száj, szétkenődött sminkmaradvány, karikás szemek, és cigitől bűzlő kócos haj.Mielőtt össejöttünk volna, ez sose zavart, igaz, első - és másodkategóriás alkoholistákkal rúgtam be minden áldott pénteken és szombaton.Züllött voltam, igen.Részletekbe egyelőre nem mennék bele, de lehet szánok majd egy bejegyzést ennek is, mint ahogy az alkoholista katerorizálásomat is tervezem egyszer papírra - ill. monitorra vetniXD